Változatlan feltételek mellett november 7-ig jelentkezhetnek az önkormányzatok a közmunkaprogramra, amely 7,5 milliárd forint felhasználásával 25 ezer ember foglalkoztatását teszi lehetővé. A nagy érdeklődés miatt november 7-ig meghosszabbította a 2005-2006-os közmunkapályázatok leadási határidejét a pályázatot kiíró Közmunka Tanács - közölte a szervezet. A hosszabbításra a tanács közlése szerint azért volt szükség, mert a pályázó önkormányzatok nem tudták elkészíteni a szükséges dokumentumokat, illetve megtartani a pályázáshoz szükséges képviselőtestületi üléseket. A pályázat változatlan feltételek mellett fut tovább. A közmunkaprogramot október 3-án hirdették meg, a pályázatok leadásának eredeti határideje október 17-e volt. További részletek: http://www.magyarorszag.hu

Az IGR/Regionális Szakszervezeti Tanács jogi tanácsadása több mint 3.700 magyar munkavállalónak állt eddig jogi kérdésekben rendelkezésre. Tanácsadásra személyesen és telefonon is sor kerülhet. Kismartonban keddtől péntekig naponta 9-től 12 óráig kereshetők fel a tanácsadók, jogászok a szakszervezet székhelyén. Tartományunk további szakszervezeti székhelyein, mint Nezsideren / Neusiedlben, Felsőpulyán / Oberpullendorfban, Felsőőrtött / Oberwarton és Szentgróton / Güssingbenhavonta kétszer van jelen a tanácsadó szolgálat. Augusztustól az IGR csapata Popadic-Antal Csilla jogásznővel bővült. A jogásznő a rádiónknak adott interjúban elmondta: "Elsősorban munka-, szociális- és adóügyi kérdésekben, valamint külföldi munkavállalói kérdésekben adunk felvilágosítást. A legtöbb érdeklődő a mezőgazdaság területéről érkezik hozzánk, őket követik a turizmusban és a teherfuvarozásban foglalkoztatottak." A hamarosan létrejövő szombathelyi tanácsadó iroda célja, hogy az Ausztriába munkavállalási szándékkal igyekvő magyarok tájékoztatást kapjanak az ottani munkajogi és szociális szabályokról, valamint a Magyarországon dolgozó osztrák munkavállalók is tisztában legyenek személyes jogaikkal. Részletek: http://volksgruppen.orf.at http://hvg.hu Lásd még a magyarországi irodákról: http://www.viennahu.com

Fél éven át napi hat óra munka. Akinek most vagy már régóta nincs állása, nyilván komoly segítség lesz az a program, amely ősztől indul. A részleteket a kormányszóvivői tájékoztatón ismertették Új típusú közfoglalkoztatási programot indít a kormány - jelentette be az erről szóló döntést Csizmár Gábor. A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a Magyar Rádiónak elmondta: november 15-től május végéig tart a program, és körülbelül hétmilliárd forintba kerül. A pénz 40 százalékát az önkormányzatok adják, a fönnmaradó részt az állami költségvetés állja. Hat hónapon át hatórás munkaidőben 24 ezer munkanélküli juthat így közhasznú munkához. Kommentár: A program lehetőséget ad az önkormányzatoknak arra, hogy a közfeladatok keretében merőben új megoldásokkal kísérletezzenek, s ha beválik, akkor a programot követően a jó megoldásokat más módon intézményesítsék. A teleházas településeken gondolkodni lehet például azon, hogy a most tartalmában szinte korlátlan foglalkoztatási lehetőséget közhasznú távmunka végzésre, egyéb információs tevékenységek ellátására használják ki, olyan feladatokat is megoldjanak, amire eddig nem volt lehetőség. További részletek: http://www.radio.hu A kép illusztráció, forrása: http://www.fn.hu

Elkészült a pályakezdők munkavállalását segítő startkártya mintapéldánya. Az október elsejétől hatályos kártyát az adóhatóságtól lehet majd kiváltani, amin az adóazonosító jel, a pályakezdő neve, személyes adatai, a kiállítás és az érvényesség ideje fog szerepelni. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium információja szerint az adóhatóságnál kiváltható kártyán az adóazonosító jel, a pályakezdő neve, személyes adatai, a kiállítás és az érvényesség ideje szerepel. A kártya a kiváltásától számított két évig érvényes, figyelembe véve azt is, hogy a fiatal 25 év, illetve felsőfokú végzettségnél 30 év alatti legyen. A kedvezményt ugyanis csak az ennél fiatalabbak vehetik igénybe, a törvénymódosítás szerint ők számítanak pályakezdőknek. A startkártya kétéves érvényességi ideje alatt a fiatal több munkaadónál is dolgozhat, azaz több helyen is érvényes a járulékkedvezmény. A foglalkoztatónak ebben az esetben nem kell kifizetnie a tételes egészségügyi hozzájárulást, a 29 százalékos társadalombiztosítási, a 3 százalékos munkaadói járulékot. Ehelyett az első évben a bruttó munkabér 15 százalékos, a második évben 25 százalékos mértékét fizeti járulékként. További információk a kedvezményekről:
http://www.magyarorszag.hu

Az IT-mentor szolgálat és az egyes alkalmazások fejlesztéséhez, az adatbázisok feltöltéséhez és karbantartásához keresünk partnereket, támogatókat, közreműködőket. A cél, az országos IT-mentor hálózat kiépítése, IT-mentorok és szakmentorok felkészítése, foglalkoztatása. Az országos program szervezője a Teleház Szövetségek Európai Uniója keretében működö, az IHM által támogatott IT-mentor Programiroda, amely kész együttműködni minden érdekelt szervezettel, céggel, intézménnyel és magánemberekkel, kölcsönös előnyök alapján. Az érdeklődők jelentkezését az infotelekucko.hu címen várjuk.
A kép forrása: http://www.livingvalues.net

Augusztus elsejétől kerül forgalomba az alkalmi munkavállalásra vonatkozó úgynevezett kék könyv és a külföldiek szezonális munkavállalásához szükséges zöld könyv. A munkaügyi intézkedések célja a kormány szerint, hogy megérje tisztességesen dolgozni. A parlament június 27-én fogadta el a kormány száz lépés programjának munkaügy területén bejelentett intézkedések részeként az alkalmi munkavállalás szabályainak módosítását. Ennek értelmében augusztus 1-jétől kerül forgalomba az alkalmi munkavállalást igazoló kék könyv. Az intézkedés lényege, hogy ezentúl az ideiglenesen munkát vállalók is biztosítással, jogszabályi garanciákkal dolgozhatnak, a munkavégzés ideje pedig nyugdíjszerző időnek minősül - mondta el Batiz András kormányszóvivő. Szintén hétfőtől lesz kapható a külföldiek magyarországi szezonális munkavállalásához szükséges zöld könyv. A kormányszóvivő tájékoztatása szerint ezentúl külföldiek 60 napra vállalhatnak hazánkban szezonális munkát, ehhez mindössze munkavállalási vízumot kell kérniük, külön munkavállalási engedély nem szükséges. Az életbe lépett változások között említette az alkalmi munkavállalás napjainak 120-ról 200-ra emelését, a mezőgazdasági idénymunkákra keretül szabott 90 nap folyamatossá tételét és a közteherjegyek értékének csökkentését.
Forrás: http://www.magyarorszag.hu

Augusztus elsejétől új alkalmi munkavállalói könyv kerül forgalomba, a jelenlegi könyvek december 31-ig használhatók. A könyvben a fehér, a kék vagy a zöld színű oldalra kell bejegyezni a foglalkoztatást attól függően, hogy a munkáltató vállalkozás, magánszemély, illetve kiemelten közhasznú szervezet, vagy mezőgazdasági foglalkoztató. A fehér oldalra bejegyzett adatokkal a vállalkozás képviselője, illetve az alkalmi munkát vállaló személy a munka megkezdését igazoló aláírásával egy napra szóló munkaszerződés jön létre. A munkavégzés egyidejűleg egy munkáltatónál legfeljebb öt napra vállalható. Ugyanannál a vállalkozásnál az alkalmi munkavállaló egy hónapban 15 napot dolgozhat, egy év alatt pedig 90 napot. Amennyiben több vállalkozásnál vállal munkát, ez évente összesen 120 nap lehet. A kék színű oldalra a magánszemély munkáltató, vagy kiemelten közhasznú szervezet jegyezheti be a foglalkoztatást, ha ez nem függ össze vállalkozói tevékenységgel. Ez esetben is a munkáltató és a munkavállaló aláírása lényegében munkaszerződést jelent. A kék színű oldalon bejegyzett munkavállaló ugyanúgy folyamatosan csak öt napig, egy hónapban 15 napig, egy évben 90 napig foglalkoztatható egy munkáltatónál, viszont ha három vagy több ilyen munkáltatónál vállal munkát az alkalmi munkavállaló, akkor az éves 90 nap nem 120 napra, hanem 200 napra módosul. A zöld színű oldalt a mezőgazdasági idénymunka esetén kell kitölteni. Az erre az oldalra bejegyzett foglalkoztatás mindenben megegyezik a fehér oldalnál közöltekkel, annyi különbséggel, hogy egy munkáltató egy hónapban 15 napnál hosszabb ideig is foglalkoztathatja az alkalmi munkavállalót. Azok az alkalmi munkavállalók, akik vegyesen vállalnak munkát a három foglalkoztatói kategóriánál, egy év alatt összességében legfeljebb csak 200 nap alkalmi munkát végezhetnek.

Közteherjegy

A regisztrált munkanélküliek foglalkoztatása esetén a kedvezményes közteherjegy december 31-ig vehető igénybe. Ezt követően az egységes közteherjegy táblázat vonatkozik valamennyi alkalmi munkavállalóra, attól függetlenül, hogy regisztrált munkanélküli, vagy nem. Ennek tételei is jóval kedvezőbbek, mint a nem alkalmi foglalkoztatás esetén fizetendő járulékok mértéke. A négy kategória első szintje az 1800-2399 forintos napi munkadíjhoz 400 forintos napi közteherjegyet rendel, a negyedik szintet jelentő 3600-4600 forintos munkadíjhoz 1100 forintos közteherjegyet. Ez 20-26 százalékkal kevesebb járulékfizetést jelent az általános foglalkoztatáshoz képest. Az alkalmi munkavállaló a közteherjeggyel jogot szerez a nyugdíjra, az egészségügyi és a munkanélkülieknek járó szolgáltatásra. Az évenkénti 200 nap munkavállalással megszerezhető az álláskeresési segélyhez szükséges legkevesebb munkavégzési idő.
Forrás: http://www.foglalkoztatas.hu

A számítógéppel felszerelt és irodaként használható buszt civil kezdeményezésre helyezték forgalomba, nagy előnye, hogy házhoz viszi az állásajánlatokat, illetve a különféle munkaügyi szolgáltatásokat. A mobil iroda hatékony működtetése, a kihelyezett ügyfélszolgálat színvonalának biztosítása, valamint a munkáltatók és az álláskeresők kapcsolatának az elősegítése érdekében a Pest Megyei Munkaügyi Központ együttműködési megállapodást kötött a Munkanélküliek és Álláskeresők Egyesületeinek Országos Szövetségével. Megjegyzés: Az IT-mentorálás alternatívája lehet ennek a megoldásnak, egy rövid betanítási időszak után a foglalkoztatási IT-szakmentorok - megfelelő háttértámogatással - minden bizonnyal hatékonyan és olcsóbban, folyamatosan el tudják látni ezt a feladatot. A Tolna megyében folyó teleházas-videókamerás modellkisérlet is bővíti a megoldási lehetőségeket a kistelepülések számára. További részletek: http://www.magyarorszag.hu http://www.fmm.gov.hu

A Népszabadság híre: Álláskeresési megállapodást kell kötnie minden munkanélkülinek a munkaügyi kirendeltséggel - így rendelkezik a foglalkoztatási törvény Magyar Közlönyben közzétett, november 1-jétől hatályos módosítása. Az álláskeresési megállapodásban szerepelnie kell majd annak, hogy a munkanélküli (akit ezután álláskeresőnek neveznek) milyen módon tartja a kapcsolatot a kirendeltséggel, mit kíván tenni elhelyezkedése érdekében, erre milyen időtartamot tűz ki maga elé, s milyen jellemzőket jelöl meg a keresett munkahelyre. A munkanélküli-járadékból is álláskeresési járadék, illetve álláskeresési segély lesz. Ez is kifejezi, hogy a járadékot az veheti igénybe, aki maga is aktívan részt vesz az álláskeresésben.

Új szabály, hogy a járadék első szakaszában, amely a járadékos idő fele, de legfeljebb három hónap, a járadék nem lehet kevesebb a minimálbér 60 százalékánál, de a felső határa elérheti ennek kétszeresét, azaz a minimálbér 120 százalékát. Ez magasabb járadékot jelenthet, mint a jelenlegi, a nyugdíjminimumhoz kötött felső határ. A járadékos idő további részében viszont már egységesen csak a minimálbér 60 százaléka a járadék, ezzel is ösztönözve a mielőbbi elhelyezkedésre. A járadékos időt úgy kell kiszámítani, hogy öt nap munkaviszony egy nap járadékos időt jelent. A járadékos idő legfeljebb háromnegyed év.

Azok, akiknek nincs meg az álláskeresési járadékhoz négy év alatt teljesített legalább egyéves munkaviszony, csak legalább 200 nap, azok a minimálbér 40 százalékát jelentő álláskeresési segélyt vehetik majd igénybe. Ezt a segélyt kapják meg három hónapig - az ötven év felettiek hosszabb ideig - azok is, akik már kimerítették az álláskeresési járadékot. Forrás: http://www.nol.hu

Az iskolarendszerű oktatás mellett egyre nagyobb jelentőségre tesz szert az iskolán kívüli felnőttképzés - hangsúlyozta Dr. Székely Judit, a szaktárca helyettes államtitkára Az emberi tőke címmel megjelent szakkönyv sajtóbemutatóján.
Az oktatás, a tudás, az emberi tőke gazdasági vonatkozásaival foglalkozó tudományos műveknek különös aktualitásuk van ma Magyarországon. Sokszor elhangzik különböző fórumokon, olvasható értekezésekben, hogy hazánkban a legfontosabb termelési tényező a dolgozó, értékteremtő ember. Sokat hangoztatott álláspont, hogy a gazdasági fejlődés első számú motorja a tudás. Ugyanakkor a jól hangzó kijelentések mögött nem mindig húzódik meg a tények, törvényszerűségek ismerete, tisztelete és számbavétele - állapította meg Dr. Székely Judit.


Az ismeretek hiányát jelzi, hogy több kérdésre jelenleg nincs érdemi válasz. Tudjuk-e például azt, hogy megtérül-e, és ha igen, mikor térül meg a tanulásba, a tudás megszerzésébe fektetett idő és pénz, vagy azt, hogy a megszerzett tudás hogyan és mennyiben járul hozzá a "fogyasztás hatékonyságához"? Továbbmenve: számolunk-e azzal, hogy a megszerzett, ámde nem hasznosuló emberi tőkébe történő beruházások össztársadalmi szinten milyen veszteségeket jelentenek? Tisztában vagyunk-e azzal, hogy a munkanélküliség, vagy az aktív korú népesség szokatlanul magas inaktivitási arányának "árát" a nemzetgazdaság a "kidobott" oktatási költségeken keresztül is megfizeti? Tovább folytatva a dilemmák sorát: foglalkoztatáspolitikai döntéseink során szem előtt tartjuk-e minden esetben, hogy beavatkozásaink pazarló, vagy éppen takarékos humánerőforrás-gazdálkodásra ösztönzik-e a vállalkozásokat, a munkáltatókat?


A szerző könyvében többek között ezekre az összefüggésekre világít rá és ezekre a fontos kérdésekre keresi a választ, igen gyakorlatias megközelítésben. Mindeközben kitér a "tudástőke" mérési problémáira, egyfajta módszerét adva ezen speciális beruházás számbavételének. A tudást, a tanulást a szerző befektetésnek tekinti tehát, melynek megtérülését elsősorban gazdasági szempontból vizsgálja.


Izgalmas, szakmai vitát is könnyen generáló kérdésfelvetésnek nevezte a helyettes államtitkár asszony, hogy az oktatással, a tudás megszerzésével kapcsolatos költségek milyen formában és hol kerüljenek elszámolásra? Kik és milyen megoszlásban legyenek a költségek viselői? Milyen terhet viseljen az állam, az egyének és a cégek? Ez a felvetés annál inkább fontos, mivel az állam elsődleges felelősségi körébe tartozó iskolarendszerű oktatás mellett - Magyarországon csakúgy, mint máshol a fejlett világban -, egyre nagyobb jelentőségre tesz szert az iskolarendszeresen kívüli felnőttképzés. Ez egyrészt annak "köszönhető", hogy az oktatási rendszerből kilépők végzettsége, tudása nem igazodik eléggé a munkaerő-piaci kereslethez. Másrészt abból az általánosan megfigyelhető tényből fakad, hogy az egyszer megszerzett tudás gyorsan megkopik, az egyszeri befektetés az emberi tőkébe - a gyorsuló szerkezet- és technológiaváltás következtében - hamar amortizálódhat újabb befektetés híján. A szerző ezért foglalkozik az egy életen át tartó tanulás ilyen szempontú megközelítésével is.


Dr. Drávucz Sándor, az Országos Gyógyintézeti Központ főigazgató-helyettese a könyv kapcsán elmondta, hogy évente 40 ezer aktív korú ember hal meg, ami a humántőkében nagy veszteséget jelent. Az egészségügyi intézmények által megmentett életek nagy tőkeveszteségtől mentik meg az egyébként is forráshiánnyal küszködő társadalmat. Saját intézete példáján azt bizonyította, hogy az állótőke értékét sokszorosan meghaladja a humántőke, de annak értékét nem tartjuk számon.
Dr. Lakatos Gyula egyetemi docens, a kötet szerzője a tudástőke visszanyerés programjáról tájékoztatta a sajtóbemutató részvevőit és úgy ítélte meg, hogy a tudástőke számbavétele és céltudatos hasznosítása javíthatja az ország versenyképességét.

Forrás: http://www.fmm.gov.hu Illusztráció: Vincze János, Verseny, http://www.rkk.hu